Igaz? Nem igaz?

Néhány közszájon forgó — és éppoly hírhedt — városi legenda, érdemi cáfolattal.

„Az automata váltós autó jelentősen többet fogyaszt.”

Nem igaz

Legalábbis ma már nem. Régen — azonos hengerűrtartalom és teljesítmény mellett — 20–30%-kal is többet fogyasztott az automata változat, ma az átlagos különbség 5–10%-ra olvadt. A legkorszerűbb automata és félautomata, duplakuplungos váltóknál még ez a különbség is eltűnt, sőt előfordul, hogy a kézi váltós variáns gyári átlagfogyasztása a magasabb.

„Az automataváltó lomhává teszi az autót.”

Nem igaz

Nagyobb, erősebb motorral szerelt, korszerű automata modelleknél a 0-ról 100 km/órára való gyorsulás mindössze néhány tized másodperccel tart tovább, és ugyanilyen minimális — gyakorlatilag csak műszerrel érzékelhető — a különbség a rugalmassági adatokban is. A legújabb duplakuplungos, robotizált váltóknál fordul a kocka: mivel a precíz szerkezetek még a legprofibb autóversenyzőnél is sokkal gyorsabban váltanak, ráadásul a lábad sem kell elvenned a gázpedálról, az autó gyakorlatilag minden szituációban dinamikusabbá válik a kézi váltós változatnál.

Kisebb hengerűrtartalmú motoroknál a papírforma a kézi váltónak kedvez: ugyanaz a modell automatával 0-ról 100-ra körülbelül 1–3 másodperccel lassabban gyorsul. Lomhaságról viszont ez esetben sem lehet szó — a motorok fejlődésének hála a dinamizmus bőven elegendő a hétköznapokban. Az elérhető végsebességek között is elenyésző a különbség, amit a vezetők többsége amúgy sem tapasztal meg.

„Az automata sebességváltó drága.”

Részben igaz

A legkorszerűbb, legkevesebb kompromisszumot igénylő automata váltók felára újonnan legtöbbször 500–700 ezer forint között mozog. Ennek elsődleges oka, hogy az automata váltós autók felszereltségi szintje minden esetben magasabb, mint egy manuális váltós alapmodellé. Használt autóknál a különbség már csak ennek fele-harmada.

A jelenleg inkább csak a prémium kategóriában elérhető sport automata, illetve duplakuplungos robotizált váltók ára akár milliós is lehet — ez esetben viszont az autó amúgy is magas vételárához képest ez nem annyira jelentős tétel. Az alsó közép és kis kategóriás modellekhez kínált félautomata, robotizált váltók felára a legalacsonyabb, jellemzően 200–400 ezer forint. Kivételt jelentenek a duplakuplungos (DSG) váltók, ahol 600 000 forintos árral kell számolni.

„Az automata sebességváltó könnyen meghibásodik.”

Nem igaz

A ma használatos automatikus sebességváltók — hidrodinamikus nyomatékváltók — mögött hosszú technikai evolúció áll, amelynek során szinte minden potenciális hibaforrást kiküszöböltek. Ezek a váltók gyakorlatilag az autó teljes élettartamát kiszolgálják, feltéve, hogy a gyár által előírt 45–60 ezer kilométeres olajcsere-periódusokat betartják. Manapság már nem ritka, hogy a gyártó gondozásmentesnek hirdeti a sebességváltóját — az időközönkénti ellenőrzés azért az ilyen kiváltságos esetekben is erősen ajánlott. Nem jellemző a gyakori meghibásodás a félautomata robotizált váltóknál sem, ha megkapják az időközönkénti gondoskodást.

„Az automata sebességváltó javítása drága.”

Igaz

Ezek a javítások viszont úgyszólván teljesen elkerülhetők a gyár által előírt — vagy annál is gyakoribb — ellenőrzéssel és karbantartással, amelyeknek a költsége nem vészesen magas. Új autóknál a garancia természetesen kiterjed az automata váltóra is, így az esetleges javítás nem a tulajdonost terheli. Ha a gyártó lehetőséget ad rá, érdemes némi pénzt áldozni a garanciális időszak meghosszabbítására — odafigyelve arra, hogy a garancia teljes körű legyen.

Figyelem: a garancia nem érvényes, ha a váltó meghibásodását a gyári előírásnak nem megfelelő kenőanyag vagy a kenőanyag hiánya okozza. Ez a motorokra is vonatkozik, ezért az olajszintet érdemes rendszeresen ellenőrizni.

Kezdjük el a tanfolyamot

Jelentkezz online, vagy hívj minket, és megbeszéljük a részleteket. Az automata váltós képzés ugyanúgy „B” kategóriás jogosítványt ad.